Rebecca Cooper - Kóma fogságában, részlet
2015. november 28. Luca Kómában Otthon ébredtem. De a szobám mintha más lett volna. A megszokott Tök sárga színt kávébarna váltotta fel, és ehhez hasonló színű ruhásszekrények. Felültem az ágyamon, hogy körbe nézzek mi történt. - Au! Oda figyelhetnél, hogy a kezeidet hova teszed! – hallottam közelről egy mély brummogó hangot. Kipattantam az ágyból. Körbefordultam a szobámat kémlelve, hogy honnan jöhetett a hang. - Helló, Szöszi. Itt vagyok. Értetlenkedve az ágyamra néztem, ahol a plüssmedvém integetett. Kettőt pislogtam, majd megdörzsöltem a szemem, de még mindig integetett. - Teddy? Te élsz? – tátottam el a számat. Nem lehet igaz. Teddy, akivel mindig tudtam beszélni mielőtt elaludtam volna, aki mindig őrizte az összes álmomat, akinek képzeletben mindig bekapcsoltam vagy a Teen Wolfot vagy esetleg a Vá...